1. A kloridionok forrása az FGD rendszerben
Az FGD rendszerben lévő kloridionok főként szénégetésből, kéntelenítő mészkőből és technológiai tápvízből származnak. A szénégetés során a klórtartalom általában körülbelül 0 1%, kis mennyiségű szén klórtartalma 0 2% - 0. 3%, a mészkő klórtartalma 0 0,1%, a technológiai víz kloridion-tartalma valamivel alacsonyabb, körülbelül (10-150) mg/L, és a füstgáz klórtartalma kiömlőnyílás (a térfogat normál állapotba átszámítva) körülbelül 1 mg/m3. Az FGD rendszerben a víz újrahasznosítása miatt az abszorpciós oldatban kloridionok dúsulnak fel, tömeghányaddal akár 1%, esetenként még ennél is magasabb. Ezen a ponton a kloridionok nagy koncentrációja veszélyt jelenthet a csövekre, berendezésekre és a gipszetre.
2. A rendszer anyagaira gyakorolt hatás
Az FGD rendszerben a hígtrágyával és a hulladékfolyadékkal érintkező berendezések és csővezetékek többnyire rozsdamentes acélból készülnek, ideértve az abszorpciós torony-keverőket, oxidációs légcsatornákat, vízutánpótlás csővezetékeket, hulladékfolyadék-tároló tartályokat, adagolókeverőket. A kloridionok többségét széntüzelésű füstgáz viszi be, és az abszorpciós toronyban abszorbeálják és feldúsítják. A savas közeggel párosulva a berendezés és a csővezeték környezete keményebbé válik, ami fémréskorrózióhoz, lyukkorrózióhoz, feszültségkorrózióhoz, buborékkorrózióhoz és eróziós korrózióhoz vezet.
A réskorrózió gyakran előfordul az elégtelen oxigénellátású helyeken, mint például hegesztés, szegecselés, kéntelenítő berendezések csavarkötései, amelyek repedések formájában jelennek meg. A résben lévő elektrolit a lassú diffúzió miatt több oxigénhiányos, mint más részek, és a klorid hidrolízise során hő szabadul fel, ami az elektrolitkoncentráció növekedését okozza a résben, és súlyosbítja az elektrokémiai korróziót.
Az elektromos korrózió gyakran fordul elő olyan erőgépekben, mint a keverő vagy a járókerekek, ahol a zagy szilárdanyag-tartalma 10% és 30% között van. A hígtrágya becsapódása károsíthatja az anyag felületén lévő védőfóliát. A megsemmisítés helyén lévő fém anóddá válik, és korrodálódik, és gödrök keletkeznek. A lyukban lévő oxigén részt vesz a katódos reakcióban, és gyorsan kimerül. Az elektromos semlegesség megőrzése érdekében a negatív töltésű kloridionok kívülről diffundálnak a pórusokba. A fém-kloridok hidrolízise következtében sósav keletkezik, amely savas környezetet hoz létre. Savas környezetben, amikor a fémek feloldódnak, több kloridion vándorol a pórusokba, felgyorsítva a fémek korrózióját. Súlyos esetekben a berendezés perforációját okozhatja
3. A kéntelenítés hatékonyságára gyakorolt hatás
Buborékkorrózió és eróziós korrózió olyan részeken fordul elő, amelyek intenzív működésnek vagy nagy sebességű folyadékáramlásnak vannak kitéve, mint például szivattyúházak, járókerekek, könyökök, csővezetékek stb. Az ilyen típusú korrózió kialakulásának oka a a passzivációs film és az anyag nagy felületi mechanikai igénybevétele. A feszültségkorrózió olyan környezetben fordul elő, ahol húzófeszültség és korrozív közegek is előfordulnak, például könyökök.
A kéntelenítés hatékonyságára gyakorolt hatás
Az FGD rendszerben a kalcium-klorid ionizálódik a közegben, ami megnöveli a Ca2+koncentrációt és a reakció balra tolódását okozza, aminek következtében csökken a CaCO3 bomlási sebessége és befolyásolja a kén-dioxid felszívódását. Ezenkívül a kloridionok erős koordinációs képességgel rendelkeznek, és komplexeket képezhetnek fémionokkal, mint például FeCl4-, AlCl2+, ZnCl42- stb. Ez a komplex Ca{{5}-ot kapszulázhat. }vagy CaCO3 részecskék, növelik az inert anyagok mennyiségét, csökkentik a reakcióban részt vevő Ca2+ vagy CaCO3 mennyiségét, és növelik a mészkő fogyasztását. Az inert anyagok mennyiségének növekedése növeli a zagy sűrűségét és növeli az energiafogyasztást. Ezenkívül a kloridionok magasabbak, mint a HSO3- vagy az SO2-3, erősebb erodáló erejük van, és taszíthatják a HSO3- vagy SO2-3 hatását, ami befolyásolja a kén-dioxidot, ezáltal csökkenti a kéntelenítés hatékonyságát.
4. A gipsz minőségére gyakorolt hatás
4. 1. A gipszzagy nedvességtartalmának növelése, a túltelítettség következtében, kis részecskékből fokozatosan nagyobb gipszszemcsékké kristályosodik. A kristályosodási folyamat során a kloridionok a kristály belsejébe kapszulázódnak, és kalciumionokkal egyesülve négy kristályvízzel stabil kalcium-kloridot képeznek, bizonyos mennyiségű vizet hagyva a gipszkristályban, és a gipsz nedvességtartalmának növekedését okozzák. A gipsz nedvességtartalmának általában 10% alatt kell lennie [11].
4. 2. Növelje a kiszáradás nehézségét
A gipsz kiszáradási folyamata során nagy mennyiségű víz távozik, de a gipszszemcsék között továbbra is kis mennyiségű kloridion és kalciumion marad, ami elzárja a szabad vízcsatornákat és megnehezíti a kiszáradást. A gipsz kloridion-tartalma is meghaladja a normál szabványt.
4. 3. A gipsz kristályszerkezetének megváltoztatása
A kloridionok rácstorzulást okozhatnak a gipszben, ami több kristálymagot eredményez. A kristályok diverzifikációja csökkenti a gipszrészecskék tömörségét, ami nem segíti elő a gipsz további kiszáradását.
