A megkerülő füstcső beállítása jelenleg az egyik legforróbb kérdés a füstgáz-kéntelenítés területén Kínában. Megvalósíthatósági tanulmányokat végeztek a bypass füstcső megszüntetésére. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által kiadott "Intézkedések a széntüzelésű villamosenergia-termelő egységek kéntelenítő létesítményeinek villamosenergia-ár-gazdálkodására és kéntelenítési létesítményeinek üzemeltetésére (próba)" című dokumentum előírja, hogy az új kéntelenítési létesítmények létesítésekor ne kerüljön sor elkerülő égéstermék-elvezetésre. bővített) széntüzelésű erőművek. A hazánkban jelenleg üzemelő és építés alatt álló kéntelenítők többsége azonban elkerülő égéstermék-elvezetővel van felszerelve, és az üzemi egységek jelentős része átveszi a bypass nyitás üzemmódját is. A kéntelenítési projekt aktuális helyzetét figyelembe véve az üzembe helyezett és épülő kéntelenítő egységek elkerülő rendszerének megszüntetésének feltételei még nem kiforrtak. Ezért szükséges a bypass rendszer működési módjának tanulmányozása a kéntelenítő berendezés környezetvédelmi hatásának, valamint a kéntelenítő berendezés és a generátorkészlet biztonságos és stabil működésének biztosítása érdekében.
A bypass nyitási üzemmód előnyei és hátrányai
A bypass füstcsövekkel és terelőlemezekkel ellátott kéntelenítő berendezéseknél az FGD üzembe helyezése után az általános tervezési terelőlap állapota: teljesen nyitott bemeneti és kimeneti terelőlapok, valamint zárt bypass terelőlapok. De a nyomásfokozó ventilátorokkal felszerelt rendszereknél a bypass terelőlap nyitásának üzemmódja is átvehető, vagyis a rendszer be- és kimenete, valamint a bypass terelőlap mind nyitva van. Egyes kéntelenítő egységeknél ez az üzemmód ideális kéntelenítő hatást is elérhet a nyomásfokozó ventilátor megfelelő beállításával. Például egy 300 MW-os egységben a kéntelenítő berendezés füstgázrendszerének kéntelenítési sebessége nyitott bypass terelőlappal még elérheti a 95,47%-ot, és nincs tiszta füstgáz visszafolyás.
1.1 A nyitott bypass terelőlemezes üzemmód előnyei
(1) Növelte a generátorkészlet és a kéntelenítő berendezés működésének biztonságát. Bár a kéntelenítő rendszer üzembe helyezése során a bypass terelőlemez többszöri gyorsnyitási teszten megy keresztül, a kéntelenítő rendszer hosszú távú működése során különböző tényezők miatt előfordulnak balesetek, amelyek megakadályozzák a bypass terelőlap megfelelő működését. Ha a kéntelenítő rendszer nyomásfokozó ventilátora leold, és a bypass terelőlapot nem lehet kinyitni, az elkerülhetetlenül a kazán MFT-hez vezet; Ha az összes keringető szivattyú leold, és a bypass terelőlemezt nem lehet kinyitni, az károsíthatja a kéntelenítő berendezést. Egyszer egy erőmű páramentesítőjében megsérült, mert a kéntelenítő berendezés keringető szivattyújának kioldása után a bypass terelőlapot nem nyitották ki, így forró füstgázok kerültek az FGD rendszerbe. Ha a bypass terelőlap nyitásának üzemmódját alkalmazzuk, a füstgáz csatorna mindig akadálytalan maradhat, és nincs lehetőség a fent említett balesetek bekövetkezésére, nagymértékben javítva az egység és a kéntelenítő berendezés üzembiztonságát.
(2) Javult a rendszer alkalmazkodóképessége és beállíthatósága. Jelenleg a kínai hőerőművekben a tüzelőanyag stabilitása általában gyenge, és a Kínában uralkodó permetezőtorony kéntelenítő berendezés hátránya, hogy gyenge alkalmazkodóképessége az üzemanyaghoz. Ha a füstgáz SO2-tartalma jelentősen meghaladja a tervezési értéket, a permetezőtorony FGD rendszerének kéntelenítési sebessége csökken, és az abszorpciós torony pH-értéke gyakran jelentősen csökken, és nehezen tartható stabil; Ha a füstgáz SO2-tartalma lényegesen alacsonyabb a tervezési értéknél, a permetezőtorony FGD rendszer energiafogyasztása magas marad. Ha a bypass terelőlap nyitva van, a kipufogógáz mennyisége a nyomásfokozó ventilátor teljesítményének beállításával az üzemanyaghoz igazítható
1.2 A bypass terelőlap nyitásának működési módjának hátrányai és változásai.
(1) Nem minden kéntelenítő berendezés alkalmas a bypass terelőlap nyitásának üzemmódjára. A bypass terelőlap nyitás üzemmód használatának előfeltétele, hogy az eredeti füstgáz a nyomásfokozó ventilátoron keresztül teljesen bevezethető legyen a kéntelenítő rendszerbe és alapvetően nem lesz tiszta füstgáz visszafolyás. Az üzemeltetési gyakorlat szerint nem minden kéntelenítő berendezés felel meg ennek a feltételnek. Egyes kéntelenítő készülékek részlegesen tiszta füstgáz visszafolyást tapasztalhatnak, de a megkerülő vezetékből még mindig kiürül némi nyers füstgáz. Példaként az FGD rendszer 600 MW-os blokkban történő működését vesszük figyelembe, amikor a bypass terelőlap kinyitása és a nyomásfokozó ventilátor nyílása változatlan marad, a belépő égéstermék hőmérséklete 126,9 fokról 122,2 fokra csökken, a visszatérő áramlás pedig tiszta. a füstgáz eléri a 8%-ot. Ezzel egyidejűleg a kéményben a SO2 tömegkoncentrációja 13 mg/m3-ről 64,2 mg/m3-re emelkedik, ami azt jelenti, hogy a nyers füstgáz mintegy 8%-a közvetlenül a kéménybe kerül. Ezen a ponton, ha az eredeti füstgázt teljesen be kell vezetni a kéntelenítő rendszerbe, az egyetlen megoldás a nyomásfokozó ventilátor teljesítményének további növelése, ami súlyosbítja a füstgáz visszaáramlását; A tiszta füstgáz visszaáramlásának teljes elkerülése érdekében ez csak a kis nyomásfokozó ventilátor teljesítményétől függ, ami tovább növeli a nyers füstgáz szivárgását. Egy 300MW-os kéntelenítő egységben előfordult olyan helyzet, hogy a kéntelenítő rendszerbe kerülő füstgáz kevesebb mint 50%-a tiszta füstgázzal már visszaáramlott. Az, hogy lesz-e olyan helyzet, amikor a tiszta füstgáz visszafolyása és a nyers füstgáz közvetlen elvezetése, valamint a visszafolyó és a közvetlen elvezetés mértéke együtt létezik, teljes mértékben az egység és a kéntelenítő berendezés égéstermék-elvezető rendszerének elrendezésétől függ, és ezt az alapján kell meghatározni. tényleges számításokon.
(2) Magasabb követelményeket támasztanak a nyomásfokozó ventilátor működésével és szabályozásával kapcsolatban. A bypass nyitással rendelkező kéntelenítő berendezés működési módjának ésszerűen be kell állítania a nyomásfokozó ventilátor teljesítményét. Ha a ventilátor teljesítménye túl alacsony, a füstgáz egy része közvetlenül a kéménybe kerül a megkerülő füstcsöveken keresztül, ezáltal csökkentve a rendszer kéntelenítési sebességét. De a nyomásfokozó ventilátor teljesítménye nem lehet túl nagy, különben a tiszta füstgáz visszafolyik. Ellentétben a zárt bypass működéssel, ekkor nem csak a nyomásfokozó ventilátor teljesítményfelvétele növekszik, hanem a kazán által indukált huzatú ventilátor teljesítményét is növelni kell a kemence negatív nyomásegyensúlyának fenntartásához. Ezért az indukált huzatú ventilátor energiafogyasztása is megnő. Ugyanakkor, ha túl nagy a visszaáramló füstgáz mennyisége, az a nyomásfokozó és az eredeti füstgázcsatorna korrózióját is okozhatja.
(3) Egyes erőművek csökkentették a nyomásfokozó ventilátoraik teljesítményét, aminek következtében jelentősen csökkent a kéntelenítés mértéke a rendszerben. A hőerőművek szennyezőanyag-kibocsátásának nem megfelelő nyomon követése miatt egyes régiókban egyes erőművek jelentősen csökkentették a nyomásfokozó ventilátorok teljesítményét, miközben nyitott bypass terelőlapokkal működtek, ami a rendszer kéntelenítési kapacitásának csökkenését eredményezte. Ez a fő oka annak is, hogy az érintett felek fontolgatják a kéntelenítő berendezés bypass füstelvezetőjének megszüntetését.
